Navigálás az ESG-adatvilágban: Fenntarthatósági mérőszámok megértése és kezelése: Útmutató a fenntarthatósági mérőszámok megértéséhez és kezeléséhez

Intro

A fenntarthatóság és a vállalati felelősségvállalás iránti globális kereslet növekedésével a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) adatok a vállalkozások, a befektetők és a szabályozó hatóságok számára a döntéshozatal központi elemévé váltak. Az ESG-adatokban való eligazodás azonban kihívást jelent. A különböző adatforrások, az ellentmondásos jelentéstételi szabványok és a változó szabályozások miatt a szervezeteknek világos útitervre van szükségük ahhoz, hogy az ESG-adatok értelmet nyerjenek, és hasznosítható meglátásokká váljanak.

Ebben az útmutatóban az ESG-adatok összetettségét, az ESG-mérőszámok legfontosabb forrásait és az adatok hatékony kezelésének legjobb gyakorlatait mutatjuk be.

Az ESG adatok jelentőségének megértése

Mi az ESG-adat?

Az ESG-adatok a vállalat környezeti hatásával, társadalmi felelősségvállalásával és irányítási gyakorlatával kapcsolatos mérőszámokat foglalják magukban. Ezek az adatok magukban foglalhatják a szén-dioxid-kibocsátást, az alkalmazottak sokszínűségét és az igazgatótanács összetételét, betekintést nyújtva egy szervezet etikai és fenntarthatósági gyakorlatába. Mivel az érdekeltek egyre inkább prioritásként kezelik a fenntarthatóságot, az ESG-adatok jelentése a vállalat hatásának és elszámoltathatóságának kritikus mércéje.

Miért fontosak az ESG adatok

Az ESG-adatok számos érdekelt fél számára alapvető fontosságúak:

• A befektetők az ESG-adatokat a vállalatok fenntarthatóságának és kockázati profiljának értékelésére használják.

• A szabályozó hatóságok az ESG-mérőszámokra támaszkodnak a megfelelés és az átláthatóság kikényszerítése érdekében.

• A fogyasztók egyre inkább érdekeltek abban, hogy olyan vállalkozásokat támogassanak, amelyek összhangban vannak az értékeikkel.

Az ESG-adatokkal való munka azonban összetett, és a vállalatoknak gyakran különféle jelentéstételi keretek, adatszabványok és ellenőrzési folyamatok között kell eligazodniuk.

Az ESG-adatokkal kapcsolatos legfontosabb kihívások

1. Ellentmondásos jelentési szabványok

Az egyik legjelentősebb kihívás az egyetemes jelentéstételi szabvány hiánya. A számos keretrendszer - például a Globális Jelentési Kezdeményezés (GRI), a Fenntarthatósági Számviteli Standard Testület (SASB) és az Éghajlattal kapcsolatos Pénzügyi Közlemények Munkacsoport (TCFD) - miatt a szervezeteknek több keretrendszert kell választaniuk vagy összehangolniuk, hogy megfeleljenek az érdekelt felek elvárásainak. Az egységesség hiánya zavart okozhat és megnehezítheti a kölcsönös összehasonlítást.

2. Adatminőség és ellenőrzés

A pontos jelentéshez elengedhetetlen az adatok minőségének biztosítása, de az ESG-adatok lehetnek következetlenek, hiányosak vagy nehezen ellenőrizhetők. Például a szén-dioxid-kibocsátási adatok az eltérő számítási módszerek miatt eltérhetnek. Az adatok harmadik felek általi ellenőrzése javíthatja a megbízhatóságot, de gyakran bonyolultabbá és költségesebbé teszi a vizsgálatot.

3. Komplex adatgyűjtés

Az ESG-adatok gyakran különböző forrásokból származnak, beleértve a belső nyilvántartásokat, a beszállítókat és a harmadik féltől származó adatbázisokat. Ezen információk összegyűjtéséhez olyan robusztus adatgyűjtő rendszerekre van szükség, amelyek képesek többféle adattípust kezelni. A globálisan működő vállalatok számára az adatgyűjtés még nagyobb kihívást jelenthet a jelentéstételi követelmények és gyakorlatok regionális különbségei miatt.

4. Fejlődő szabályozási környezet

Az ESG-szabályozások folyamatosan fejlődnek, és világszerte új megfelelési követelmények jelennek meg. Az Európai Unió vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelve (CSRD) például szigorúbb jelentéstételi követelményeket vezet be az EU-ban működő vállalatok számára. A változó szabályozásokkal való lépéstartás elengedhetetlen a büntetések elkerülése és az átláthatóság fenntartása érdekében.

Az ESG-adatok forrásai közötti navigáció

Az ESG-adatok hatékony kezeléséhez elengedhetetlen, hogy megértsük, honnan származnak. Íme néhány elsődleges forrás:

1. Belső adatok

A belső adatok közé tartoznak a szervezet által közvetlenül ellenőrzött információk, például az energiafogyasztás, a hulladékgazdálkodás, az alkalmazottak demográfiai adatai és az irányítási gyakorlat. Ezeket az adatokat jellemzően a belső osztályoktól gyűjtik, beleértve a HR-t, a pénzügyeket és az üzemeltetést.

2. Beszállítói és ellátási lánc adatok

Sok vállalat az anyagok beszerzésében beszállítókra támaszkodik, így az ellátási láncra vonatkozó adatok kritikusak a teljes ESG-kép szempontjából. Például egy vállalat szénlábnyoma magában foglalja a beszállítói láncból származó kibocsátásokat (3. hatókör), amihez a beszállítóktól és partnerektől származó adatokra van szükség. Az ESG-adatok gyűjtésének alapvető lépései a beszállítókkal való szoros együttműködés a pontos adatok összegyűjtése és az ellátási lánc átláthatóságának biztosítása érdekében.

3. Külső és harmadik féltől származó adatok

A nyilvános adatbázisok, kormányzati ügynökségek és harmadik fél szolgáltatók értékes ESG-adatokat kínálnak. Az olyan források, mint a CDP (korábban Carbon Disclosure Project) vagy a Sustainalytics szabványosított ESG minősítéseket és jelentéseket nyújtanak, amelyek kiegészíthetik a belső adatokat és összehasonlító viszonyítási pontokat biztosíthatnak.

4. Iparági referenciaértékek és összehasonlító adatok

Az iparág-specifikus benchmarkok kontextust biztosítanak, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy teljesítményüket a versenytársakhoz mérjék. Például egy kiskereskedelmi vállalat az összehasonlítás segítségével felmérheti energiahatékonyságát az iparági szabványokhoz képest, ami segít reális fejlesztési célokat kitűzni.

Legjobb gyakorlatok az ESG adatok kezelésére

Az ESG-adatok hatékony kezelése stratégiai megközelítést igényel a pontosság, a következetesség és a használhatóság biztosítása érdekében. Íme néhány bevált gyakorlat:

1. Válassza ki a megfelelő jelentéstételi keretrendszert

A szervezeteknek olyan jelentéstételi keretrendszereket kell választaniuk, amelyek összhangban vannak az értékeikkel, az iparági követelményekkel és az érdekelt felek igényeivel. Sok vállalat a keretrendszerek kombinációját használja, például a GRI-t az általános ESG-jelentéshez és a SASB-t az iparágspecifikus szabványokhoz. A rugalmasságot és testreszabási lehetőségeket biztosító keretrendszerek kiválasztása gyakran előnyös.

2. Befektetés megbízható adatgyűjtő és -kezelő rendszerekbe

Egy központosított ESG-adatkezelési rendszer segíthet az adatgyűjtés, az integráció és a jelentéstétel egyszerűsítésében. Az olyan eszközökbe való befektetés, mint az adatelemzési platformok vagy az ESG termékfejlesztési szoftverek, lehetővé teszi az automatizált adatgyűjtést és a valós idejű nyomon követést, ami megkönnyíti az adatok pontosságának és naprakészségének fenntartását.

3. Az adatminőségre és az ellenőrzésre való összpontosítás

A hiteles ESG-jelentések alapját a kiváló minőségű adatok képezik. Az adatminőségi ellenőrzések, a rendszeres auditok és a harmadik fél által végzett ellenőrzési folyamatok bevezetése segíthet biztosítani, hogy az ESG-adatok pontosak és megbízhatóak legyenek. Az adatok ellenőrzésével a vállalatok hitelességet építhetnek az érdekeltek felé, javítva hírnevüket és vonzva az ESG-tudatos befektetőket.

4. Megfelelőség és alkalmazkodóképesség biztosítása

A szabályozások fejlődésével a megfelelés elengedhetetlen. A szervezeteknek figyelemmel kell kísérniük az ESG-szabályozások változásait, és ennek megfelelően kell kiigazítaniuk adatgyűjtési és jelentéstételi gyakorlatukat. Az alkalmazkodó folyamatok bevezetése lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy minimális fennakadással reagáljanak az új előírásokra, biztosítva, hogy továbbra is megfeleljenek a követelményeknek és felkészültek maradjanak.

5. Adatvizualizáció használata az érdekelt felek kommunikációjához

Az adatok vizualizálása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ESG-adatok az érdekeltek számára hozzáférhetővé váljanak. Az interaktív műszerfalak, diagramok és infografikák könnyen emészthető formában mutatják be az összetett információkat. Egy vállalat például egy műszerfalon mutathatja be a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó céljai felé tett előrehaladását, lehetővé téve a befektetők számára, hogy valós időben nyomon követhessék a hatást.

A technológia kihasználása az ESG-adatok kezelésének racionalizálása érdekében

A fejlett technológiák, mint például a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás, javítják az ESG-adatok gyűjtését, elemzését és jelentését. Íme, hogyan racionalizálhatják ezek a technológiák az ESG-adatok kezelését:

1. AI az adatgyűjtéshez és -feldolgozáshoz

Az AI-alapú eszközök automatizálhatják az ESG-adatok gyűjtését különböző forrásokból, csökkentve a kézi munkát és növelve az adatok pontosságát. A természetes nyelvi feldolgozás (NLP) lehetővé teszi a mesterséges intelligencia számára, hogy strukturálatlan forrásokból, például hírcikkekből vagy a közösségi médiából nyerjen adatokat, amelyek valós idejű betekintést nyújthatnak a vállalat ESG-teljesítményébe.

2. Prediktív analitika a proaktív döntéshozatalhoz

Az ESG-adatelemzés képes azonosítani a jövőbeli ESG-kockázatokat és -lehetőségeket. Egy vállalat például előrejelző modellek segítségével előre jelezheti a szabályozási változásokat, és ennek megfelelően módosíthatja gyakorlatát, így minimalizálhatja a megfelelési kockázatokat, és a korábbinál előrébb maradhat.

3. Blockchain az átlátható ellátási láncokért

A blokklánc-technológia átláthatóságot biztosít az ellátási lánc adataiban, lehetővé téve a vállalatok számára a beszállítói gyakorlatok nyomon követését és ellenőrzését. Azzal, hogy minden tranzakció és adatbevitel biztonságos és megváltoztathatatlan, a blokklánc támogatja az etikus beszerzést, és segít a vállalatoknak ellenőrizni, hogy beszállítóik betartják-e az ESG-előírásokat.

Az ESG-adatok jövőbeli trendjei

Az ESG-adatvilág tovább fog fejlődni, és számos új trend alakítja a jövőjét:

1. A jelentéstételi szabványok egységesítése

A következetesség iránti igény növekedésével valószínűleg egyre inkább az ESG-jelentési keretrendszerek szabványosítására kerül sor. Az olyan szervezetek, mint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) Alapítvány, egységes keretrendszer létrehozásán dolgoznak, ami egyszerűsítheti a jelentéstételt és javíthatja az iparágak közötti összehasonlíthatóságot.

2. Fokozott figyelem a Scope 3 kibocsátásokra

A vállalatok nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a 3. hatókörbe tartozó kibocsátásokra - az ellátási láncok és a termékhasználat által generált kibocsátásokra. A 3. hatókörbe tartozó kibocsátások gyakran a vállalat szénlábnyomának legnagyobb részét teszik ki, ezért egyre fontosabbá válik a pontos adatgyűjtés ezen a területen.

3. Az ESG adatok integrálása a pénzügyi beszámolóba

A befektetők egyre inkább úgy tekintenek az ESG-adatokra, mint amelyek kritikusak a pénzügyi teljesítmény szempontjából. Válaszul a vállalatok integrálhatják az ESG-mérőszámokat pénzügyi jelentéseikbe, bemutatva, hogy a fenntarthatósági kezdeményezések hogyan járulnak hozzá a hosszú távú nyereségességhez és a kockázatkezeléshez.

4. Nagyobb igény a valós idejű ESG monitoring iránt

Az IoT-érzékelők és a mesterséges intelligencia fejlődésével lehetővé válik a valós idejű ESG-felügyelet. A vállalatok például IoT-eszközökkel valós időben nyomon követhetik a vízfelhasználást, ami segíthet nekik abban, hogy azonnal reagáljanak a problémákra, és javítsák az erőforrás-hatékonyságot.

Következtetés: Az ESG-adatvilág elsajátítása

Az ESG-adatokban való eligazodás gondos tervezést, stratégiai adatkezelést és az átláthatóság iránti elkötelezettséget igényel. Az ESG-adatok összetettségének megértésével, a megfelelő eszközök kiválasztásával és a fejlődő szabványoknak való megfeleléssel a szervezetek nemcsak az érdekelt felek elvárásainak felelhetnek meg, hanem egy fenntarthatóbb világhoz is hozzájárulhatnak. Mivel az ESG megfontolások egyre inkább az üzleti siker központi elemévé válnak, az adatvezérelt fenntarthatóságot alkalmazó vállalatok jó helyzetben lesznek ahhoz, hogy a felelős, hatásos növekedés terén vezető szerepet töltsenek be.

Akár most kezdi az ESG-utazást, akár finomítani szeretné a megközelítését, ne feledje: Az ESG-adatok nem csak a megfelelésről szólnak - hanem egy rugalmas, előretekintő, a jövőre felkészült szervezet felépítéséről, amelyet olyan partnerek támogatnak, mint a High Digital.